Huszonhat

Hát megint sikerült egy évvel öregebbnek lennem a tegnap napon. (Bármit is csinálok, nem tudom megállítani az időt. ) Így betöltöttem a 26. életévemet, ami azt jelenti, hogy már közelebb vagyok a 30-hoz, mint a 20-hoz. Öregszem, nincs mese.

Megmondom őszintén, nem szoktam nagy dobra verni az eseményt, kifejezett szülinapi bulit talán 15 éves koromban tartottam utoljára, és igazából nem is nagyon szoktam vele foglalkozni különösebben, ajándékot sem szoktam már kérni.
Azért persze a családom nem felejt el sosem, ezúttal is sikerült meglepniük egy-két aprósággal. (Meg nem annyira aprósággal is. )
Viszont idén, én is megleptem saját magamat, egy-két olyan TV-sorozattal, amit itthon nem lehet kapni, ezért Angliából rendeltem meg őket. Meg is jöttek mind. Ezt a filmes blogomon leírtam részletesen, úgyhogy most nem is mondanék erről többet.

A legnagyobb ajándékomat nem pont születésnapomra kaptam, de pár héttel ezelőtt kaptam szintén Angliából egyik kedvenc színésznőmtől, Michelle Ryan-től pár általa aláírt képet, aminek kimondhatatlanul örültem. (Ennek a történetét egyébként szintén leírtam a filmes blogomon, meg itt is megemlítettem, úgyhogy szintén nem mondanék többet erről, itt el lehet olvasni.)

Egyébként a tegnapi nap folyamán elég sok ismerősömnek eszembe jutottam, és írtak egy-egy rövid gratulációt!

Néhány ismerősöm, még egy-egy Michelle Ryan-ről készült képpel is meglepett a gratuláció mellé, aminek külön örültem. Meg annak is, hogy kolumbiai ismerősömnek is eszébe jutottam, akit csak pár hónapja ismerek.

Maga a nap számomra nem nagyon telt máshogyan, mint bármely más hétköznap. Délután munka után nagyszüleimhez mentem be, akik megvendégeltek (kaptam finom ebédet, meg kedvenc sütimet), illetve otthon délután Köpci barátom tartott egy gulyáspartit, aminek igazából nem az én születésnapom volt az oka, csak úgy jött ki, hogy az is épp tegnap volt. Azért nem volt rossz.

Szóval nagyjából így el is telt nap.

Explore posts in the same categories: Uncategorized